Utcanév-blog

Ma nem éppen romantikus módon, a Mammutban lévő Matchba tartva akadtam rá a kicsiny Bakfark utcára, ami egyből felkeltette az érdeklődésemet - a név ismerősnek tűnt, de bevallom, nem tudtam, hogy az első magyarországi, sőt kelet-európai elismert zeneszerzőt tisztelhetjük a névadó személyében.

Bakfark Bálint – (Brassó, 1506. augusztus 15. - Padova, 1576. augusztus 22.): erdélyi szász zeneszerző és lantművész, a reneszánsz hangszeres muzsika jeles képviselője. Élete vége felé a kettős Greff-Bakfark nevet használta. Európa-szerte ismert művész volt. Leginkább külföldön, kiváltképp Lengyelországban élt, beutazta Poroszországot, Franciaországot, Itáliát. A magyarországi zenetörténetben ő az első jelentős zeneszerző és hangszeres művész, és évszázadokig az egyetlen, aki az európai zenekultúrára is döntő hatást gyakorolt.

Valószínűleg 1506-ben, rangos szász család gyermekeként született, vélhetően Brassóban. Bakfark ifjúkoráról nagyon keveset tudunk. Szapolyai János erdélyi vajda (1526-tól magyar király) nagyváradi udvarában nevelkedett, majd lantművészként szolgálta a királyt és zenekedvelő feleségét, Izabellát. Szolgálataiért nemesi rangot kapott. Bakfark valószínűleg fiatalkorában Budán találkozott a polifon kórusmuzsika hangzásvilágával.

Szapolyai halála után a török megszállás miatt Erdélybe szorult özvegy Izabella mellől annak bátyja, II. Zsigmond Ágost lengyel király szolgálatába lépett 1549-ben. Bakfark 1550-ben Krakkóban nősült meg, a litván származású özvegyet, Katarina Narbutovnát vette feleségül, aki két gyermekkel ajándékozta meg.

Kisebb megszakításokkal Wilnában (Vilnius) élt. Lengyelországban eltöltött éveinek fő pártfogója I. Albert porosz herceg volt.

1552–53 között hosszabb európai körutat tett, megfordult Danzigban, Frankfurt an der Oderban, Wittenbergben, Augsburgban, Lyonban, Párizsban, Velencében, Königsbergben. 1553-ban jelent meg első önálló műve, szólólantra komponált műveinek gyűjteménye, az ún. Lyoni lantkönyv, Tournon érsek támogatásával.

1569-ben koholt vádak alapján Pozsonyban letartóztatták és rövid ideig fogvatartották. Hazamenekült Erdélybe, ahol Szapolyai fia volt a fejedelem. Bakfark a lanton és orgonán is jól játszó János Zsigmond udvarában szolgált, s 1570-ben gyulafehérvári birtokadománnyal gazdagodott. A következő esztendőben azonban patrónusa meghalt, Bakfark pedig Itáliába költözött.

1576. augusztus 22-én halt meg Padovában, áldozatul esve a pestisjárványnak. Halálához közeledve kéziratait állítólag elégette.

Bakfark kizárólag saját hangszerére, lantra komponált. Köteteiben tíz fantáziát, azonkívül madrigálokat, chansonokat, lengyel dalokat, motettákat jelentetett meg. Műveit szigorú polifónikus szerkesztés jellemzi. A korban elfogadott szokás szerint átiratokat készített más szerzők vokális zenéiből.

View Larger Map

Végre sikerült kikerülni a lehangoló 9. kerületből, mondhatnám - a mai alkalommal ez a kedélyes belvárosi utca kerül elemzésre, amit a Morrison's-ba tartva vettem észre (visszafelé sajnos már nem igazán találtam), de a lényeg az, hogy Columbo magyar!

Falk Miksa (Pest. 1828. október 7. – Budapest. 1908. szeptember 10.), író, politikus, az MTA tagja, Peter Falk amerikai színész dédapja.

Elszegényedett kereskedőcsalád gyermeke, már 15 éves korában cikkeket írt a Pesten megjelenő német nyelvű lapokban. Pesten tette le a bölcsészdoktori szigorlatot. Bécsben műegyetemi tanulmányokat folytatott, majd 1848-ban hazajött, de rövidesen visszatért Bécsbe, majd 1867-ben végleg hazatelepült.

Magyarországon az Ungar című lapnál dolgozott, majd rövid időn belül Bécsbe távozott. Kezdetben az Oesterreichische Zeitungnál dolgozott, majd a lap betiltását követően a Wanderer című lap munkatársa lett. Magyarországon megjelenő lapokban, főként a Pesti Naplóban jelentek írásai, melyekben az abszolutizmust bírálta. Ugyanakkor a bécsi politikát támogató konzervatív cikkeket írt névtelenül a hivatalosnak számító Budapesti Hírlapban. A Kiegyezés után hazatért és a Pester Lloyd főszerkesztője lett. Ezzel egy időben munkatársa a Politikai Hetilapnak. Cikkeiben sokat foglalkozott a nemzetközi kérdésekkel is.

1850 és 1860 között csatlakozott a Döblingben élő Széchenyi István köréhez. Cikkeivel elősegítette a kiegyezést. A Deák Ferenc alapította Szabadelvű Párt képviselője lett 1875-től. Kőszeg, Arad és Keszthely városok képviselője volt különböző időpontokban. A párt 1905-ben bekövetkezett bukása után visszavonult a közélettől, Budapesten halt meg 1908-ban.

View Larger Map

Én kérek elnézést, de egyelőre nem tudok elszakadni a fantasztikus IX. kerülettől, így ma is egy közeli klasszikus kerül feldolgozásra - minden hétfőn a Lónyay utcában költjük el fenséges egy szelet pizzából álló ebédünket, de eddig még soha nem merült fel köztünk a kérdés, hogy mit is rakott le a névadó az asztalra. Gondoltunk volna, hogy miniszterelnök is volt?

Nagylónyai és vásárosnaményi dr. Lónyay Menyhért, 1871. augusztus 3-ától gróf (Nagylónya, Bereg vármegye, 1822. január 6. – Budapest, 1884. november 3.) politikus, miniszterelnök, publicista, az MTA tagja, elnöke.

Tanulmányait otthon, majd amikor családjával 1833-ban Budára költöztek, a budai piarista gimnáziumban és a pesti egyetemen végezte, 1839-ben bölcsészdoktorrá avatták. Bereg vármegye 21 éves korában egyhangúlag választotta meg követévé az 1843-as országgyűlésre; a Széchenyi terveit támogató Szabadelvű Párttal szavazott, majd megyéje másodszorra is megválasztotta követéül - ezúttal a 1847-es országgyűlésre, ahol aktívan részt vett 1848. áprilisi törvények megalkotásában.

Az 1848 júliusában újonnan megnyílt parlamentnek haláláig a tagja maradt.A világosi fegyverletétel után ő is külföldre menekült és egy ideig Párizsban élt; 1850-ben visszatért Magyarországra, ahol mezőgazdasággal és irodalommal is foglalkozott. Nagy szerepe volt hazánk pénz- és hitelintézeteinek létrehozásában, sőt a kiegyezés utáni első, Andrássy Gyula vezette kormányban megkapta a pénzügyminiszteri tárcát , melyet 1870. május 21-ig töltött be. 

1870. május 21-én közös pénzügyminiszterré nevezték ki és székhelyét Bécsbe tette át, ahol megnyerte az uralkodó kegyeit, a királyi ház bizalmát és a királyné szeretetét, így I. Ferenc József 1871. augusztus 3-án grófi rangra emelte. 1871. november 14. és 1872. december 4. között Magyarország miniszterelnöke és egyben honvédelmi minisztere volt, de a kormányra vágyó balközépnek mindinkább élesedő támadásai folytán végül kénytelen volt lemondani a miniszterelnökségről.

A főrendiházban legutólszor 1883-ban hallatta szavát, a midőn a polgári házasságról szóló törvényjavaslat mellett nyilatkozott. De bonyolódott családi ügyei mindinkább elvonták figyelmét a politikátólA főrendiházban legutólszor 1883-ban hallatta szavát, a midőn a polgári házasságról szóló törvényjavaslat mellett nyilatkozott. De bonyolódott családi ügyei mindinkább elvonták figyelmét a politikától.

1858. december 15-től az Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1861. december 20-tól tiszteleti, 1866. január 21-től igazgató, 1866. április 15-től alelnöke, 1871. május 17. pedig elnöke volt.

1880. április 9-től – haláláig – a budapesti tudományegyetem államtudományi tiszteletbeli doktora. Temetése az ország és főváros általános részvétele mellett, a Magyar Tudományos Akadémia palotájának előcsarnokából történt az uralkodó képviselőjének jelenlétében, végül a tuzséri családi sírboltban helyezték végső nyugalomra.

Nagyobb térképre váltás

A Czuczor utca már régóta az eszemben járt - higgyék el a kedves olvasók, az egyetemi előadások során az embernek van ideje ilyeneken is gondolkodni -, így a mai kocsma felé tartva titokban lefényképezett, a Közgáz  C épülete mellett lévő, amúgy jelentéktelen utcácska lesz az első, aminek jól felkutatjuk a névadóját.

Czuczor Gergely (Andód, 1800. december 17. – Pest, 1866. szeptember 9.) magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Eredeti neve Czuczor István, rendi neve Gergely. Jedlik Ányos fizikus, a dinamó és a szódavíz feltalálójának unokatestvére.

Költőként a népdal formakészletének egyike legfontosabb elterjesztőjeként, hazafias versek szerzőjeként ismert. Magas színvonalra fejlesztette a nemzeti eposz és a ballada műfajokat. Nyelvészként fő műve a hatkötetes mű, A Magyar Nyelv Szótára (1862-1874, amelyet "a Czuczor-Fogarasi" néven emlegetnek, mert Czuczor halála után Fogarasi János fejezte be).

Czuczor Gergely sok verse népdallá vált. (Móser Zoltán művelődéstörténész kutatása alapján 84, háromszor annyi, mint ahány Petőfi Sándor-vers.)

Az 1848-as forradalomban való részvételéért, illetve a forradalomra felhívó Riadó című verséért két évet kellett várfogságban töltenie. Kolerajárvány áldozata lett.

Czuczor Gergely: Riadó (1848) /részlet/

Sikolt a harci síp: riadj magyar, riadj!
Csatára hí hazád, kifent acélt ragadj.
Villáma fesse a szabadság hajnalát,
S fürössze vérbe a zsarnokfaj bíborát.
   Él még a magyarok nagy istene,
   Jaj annak, ki feltámad ellene.
   Az isten is segít, ki bír velünk?
   Szabad népek valánk, s azok legyünk.

View Larger Map

De tényleg mi is ez? Egy újabb blog? Nincs már elég belőlük? De komolyan, már a teregetésről és az ördöglakatokról (no offense!) is van blog, kell még nekünk még több? Ráadásul ilyen hülye témát, mint az utcanevek?

Nos, lehet, hogy elég hülye téma ez az utcanév-dolog, de ha jobban belegondolunk, akár egy érdekes és hasznos valami is kisülhet a blogból, nemde? Mint rendszeres tömegközlekedő és városfelderítő, lépten-nyomon olyan utcanevekbe futok, amelyek névadóiról leghalványabb elképzeléseim sincsenek, pedig egy idő után már csak elkezdett érdekelni, hogy ki az a Kelemen László vagy Bertalan Lajos? Nos, ez a blog azért jött létre, hogy választ adjon az érdeklődőknek a lét eme nemes kérdéseire: idővel bizony sokat meg fogunk tudni a 19. és 20. század kissé feledésbe merült nagy embereiről, műveltségünkkel pedig hamarosan felvághatunk kocsmában és tudományos konferenciákon egyaránt...

Remélhetőleg a blog alapötletét sikerült kellően letisztáznom, most már csak annyi maradt hátra, hogy pár szóban összefoglaljam a koncepciónkat is. Minden bejegyzésben a következő logikát fogjuk követni roadwarrior kollégával (aki a dizájnért, az IT-ért és remélhetőleg minél több bejegyzésért lesz felelős).

• Hogyan találkoztunk az utcával?
• Ki is volt a névadó?
• Utcatábla-fénykép
• Az utca elhelyezése térképen
   

Nos, most már aztán tényleg kezdődjön az utcanév-gyűjtés!